TERÁPIÁS KORCSOLYAOKTATÁS
Hogyan segít a korcsolyázás?
Sok mozgásterápia alapja a vesztibuláris rendszer ingerlése. Ilyen például az Ayres terápia vagy a Delacato módszer is. Ezek a terápiák többek között a következő tüneteket mutató gyerekek képességeit fejleszti. Írás olvasási nehézségek, éretlen egyensúlyi reakciók, ügyetlen nagy motoros mozgások, értelmi, mozgásfejlődésbeli elmaradás. Gyakran mutatnak zavarokat. A testsúly áthelyezési képességekben, amely az egyensúlyi reakciók lényegét képezik. Korcsolyázás közben a vesztibuláris rendszer különösen erős ingernek van kitéve. Ennek az erős ingernek a hatása az egyensúlyozó rendszer, a mozgáskoordináció fejlődésében nyilvánul meg
A korcsolyázás során a kondicionális és koordinációs képességek is fejlődnek. A rendszeres sportolás, korcsolyázás hatására nemcsak az izomzat fejlődik, hanem az egész szervezet teljesítménye növekszik.
A korcsolyázás során leginkább igénybevett izmok a következők:
- négyfejű combizom / m. quadriceps femoris /,
- háromfejű lábikraizom / m. triceps surae /,
- nagy farizom / m. gluteus maximus /,
- széles hátizom / m. latissimus dorsi /,
- egyenes hasizom / m. rectus abdominális /.
Tehát a korcsolyázás során ezek az izmok fejlődnek a leginkább.
A hátizom illetve a hasizom fejlődése segíti a helyes testtartást, illetve ezáltal helyes légzéstechnika kialakulásához vezet.
A korcsolya oktatása során felhasználom ismereteimet és gyógypedagógusi tapasztalataimat is. Az alábbiakban a fejlesztő korcsolyaoktatást mutatám be.
Magyarországon a különböző sportágak oktatásában ( különösen a versenysportra való felkészülés során ), így a korcsolyaoktatásban is jellemző, hogy már az egész kisgyermekek tanítása is formális elvárásokhoz, merev szabályokhoz kötött.
Nemcsak a képzett oktatók, de a szülők is elvárják, hogy 3 – 4 éves gyermekek 45 – 50 perces órákat csendben, figyelmesen, a pedagógus utasításait mindig maradéktalanul betartva végig dolgozzák.
E szemlélet nem veszi figyelembe a gyerekek egyéni- és életkori sajátosságait, ezért eredményessége, hatékonysága vitatható és a hiperaktív, tanulási zavarokkal küzdő, magatartásproblémás gyermekek esetében nem is alkalmazható.
Az említett gondolkodásmód ellentmond a szenzoros integrációs terápiákra épülő módszereknek.
kép
A korcsolyaterápia alatt ( az általános korcsolyatanfolyamokhoz hasonlóan ) mindenki elsajátítja a korcsolyázás alapjait, saját képességeinek, egyéni fejlődési ütemének megfelelően.
A játékos gyakorlatokat differenciáltan, minden gyermek a maga tudásszintjén és ritmusában végzi.
A terápia tartható csoportos formában, de alkalmazható egyéni fejlesztés is. Mindkét módszernek megvannak az előnyei.
Megfelelően ingergazdag környezetet a labdák, karikák, bóják, színes játékok biztosították.
A különböző nehézségi fokozatú gyakorlatok, feladatok egymásra épültek; a készségek, képességek együttes, komplex fejlesztését célozták meg.
A gyermekek fejlődési tempóját nyomon követve alakítottam ki a foglalkozássorozat tematikáját.
Oktatás játékosan, a felszabadult hangulatban zajlik, mely aktív részvételt eredményezett. Az óra végét kötetlen játékkal zárjuk.
A különleges figyelmet igénylő, sajátos nevelési szükségletű gyermekek korcsolyaoktatásával tizenöt éve kerültem kapcsolatba elsőként Magyarországon. Korcsolyaoktató, műkorcsolya szakedző és gyógypedagógus végzettséget szerezve kezdtem elmélyültebben foglalkozni a sport, a rekreáció és a gyógypedagógia e közös területével; külföldi modellt adaptálva kidolgoztam a korcsolyaterápia elméleti megalapozottságát és módszertani sajátosságait, szabályait.
Mozgáskoordinációs képességek fejlődése a korcsolyázás hatására
Egyensúlyozó-képesség
Az egyensúlyozás képessége az egyensúlyozás megtartását vagy az elveszett egyensúly visszaszerzését segíti elő. A korcsolyázás során az egyensúlyi reakciók aktivizálódnak a vesztibuláris rendszeren keresztül. Az egyensúlyozó-képesség alapja a korcsolyázásnak, hiszen a jégen mozogva bármilyen helyzetben, valamint az ügyességi gyakorlatok közben meg kell tartanunk, illetve vissza kell szereznünk elveszett egyensúlyunkat.
A korcsolyázás közben mind statikus, mind dinamikus helyzetek előfordulnak.
A téri tájékozódó-képesség
Ez a képesség a vizuális térpercepció alapján a mozgás, a sebesség és az irány érzékelése. A téri tájékozódó-képesség segítségével a korcsolyázó a mozgását a térben a feladatnak megfelelően képes koordinálni. Mivel a jégpálya egy behatárolt terület, fontos hogy az egyén képes legyen megítélni testének helyzetét tér és időbeli viszonylatban.
Kinesztézis
A kineztézis a pontos, gazdaságos mozgás kivitelezésért felelős. Az izomfeszülés és ellazulás szabályozásának képességét jelenti. A mozgásból eredő szenzoros visszajelzés egyik fontos forrása. A pontos és gazdaságos mozgás a felesleges erőkifejtés kiküszöbölésére szolgál, ez azt jelenti, hogy a mozgástanulás előrehaladásával mozgásérzékelődésünk fejlődik, mozgásunk egyre könnyedebbé válik, a feleslegesen megfeszített izmok mozgása kikapcsolódik. A rosszul koordinált mozgás esetén, például a hiperaktív gyermekeknél a mozgás energiaigényes, gazdaságtalan, ezért van az, hogy a hiperaktív gyermek már rövid ideig tartó mozgás után is elfárad, megizzad.
Ritmusérzék
A mozgásfolyamatok dinamikai időbeli rendjének felfogását fejezzük ki. Korcsolyázás közben a mozgások, mozgássorok ritmikájának érzékelése jelenti ezt a képességet. Az oktatás – fejlesztés során a ritmusra, zenére történő gyakorlás fontos részét terápiának. Segít a ritmusérzék kialakulásában.
Javasolt fejlesztési területek, terápiák:
- szeriális észlelés fejlesztése,
- verbális memória intenzív fejlesztése,
- motivációs alap játékos kiépítése,
- betűismeret stabilizálása,
- grafomotoros fejlesztés,
- logopédiai terápia,
- feszültségoldó csoportos terápia,
- téri orientáció, szerialitás fejlesztése,
- vizuális diszkrimináció, vizuális differenciálás, vizuális emlékezet fejlesztése, auditív emlékezet fejlesztése,
- D – D – D reedukáció
- szenzomotoros integrációs terápia.
korcsolya oktatás jégiskola jégpálya görkorcsolya korcsolyaoktatás sport edzés