Korcsolyaoktatás
A korcsolya foglalkozások célja a biztos korcsolyatudás, az úgy nevezett jégbiztonság megszerzése. Az alapok elsajátítása után a korcsolyázást tovább folytathatja és akár egészen a műkorcsolya versenyekre is eljuthat velünk.
Műkorcsolya versenysport felkészítés
Várom az edzéseimre, oktatásra azokat az 5-8 éves fiúkat és lányokat, akik már tudnak korcsolyázni és kedvet éreznek a versenyzéshez. Az edzések a több jégcsarnokban vannak. Kezdetben heti három alkalommal van "jeges" edzés. Kiegészítő sportként atlétika és balett
Magánóra
Széna téri jégpálya Cím: 1027 Budapest, Bakfark Bálint u. 2.
Csoportos magánórát baráti társaságoknak, munkatársaknak ajánlom, mivel így az óradíj kedvezőbb
Jelentkezés
Családi/ kiscsoportos óra
Árak
Magán óra:
8.000,-Ft/óra/alkalom (az oktató és 1 tanítvány vesz részt az 50 perces órán).
Csoportos magánóra:
– 2 fő 12.000,-/50 perc + jégdíj/fő
– 3 fő 15.000,-/50 perc +jégdíj/fő
Családi óra:
12.000,-Ft/óra/család/50 perc (szülők+gyerekek) + jégdíj/fő
Az árak a tanfolyamok kivételével csak az oktatás díját tartalmazzák, a jégpályán belépőt kell fizetni, mely az oktatási díjon felül értendő Az oktatási jegy kedvezményes utolsó órás jegy, mely kizárólag az oktatás mellé váltható meg.
KORCSOLYATANFOLYAM
Haladó edzések a Kisstadionban
Hétfőtől csütörtökig
Korcsolyázás (Nem csak a téli szezonban!
(Augusztus végétől július közepéig)
cím: 1146 Istvánmezei út 3-5.
hétfőn: 18.00-18.50.-ig FELNŐTTEKNEK is: 19.00-19.50.-ig
Korcsolyázás Nem csak a téli szezonban!
Augusztus végétől július közepéig
Millenáris Jégpálya cím: 1146 Istvánmezei út 3-5.
JELENTKEZZ MOST!
IDŐPONTFOGLALÁ
Versenysport
Várom az edzéseimre, oktatásra azokat az 5-8 éves fiúkat és lányokat, akik már tudnak korcsolyázni és kedvet éreznek a versenyzéshez.
Az edzések a Gyakorló Jégcsarnokban vannak. Kezdetben heti három alkalommal van "jeges" edzés. Kiegészítő sportként atlétika és balett.
Műkorcsolyázásról röviden
A sportág páros és női, illetve férfi versenyből áll. Mindháromban egy ún. rövidprogramot és egy kűrt kell bemutatni. Mindkét program fő elemei az ugrások, forgások, lépéssorok, valamint ezek kombinációi és egyéb figurák.
A következő ugrásokat szokták versenyeken bemutatni: Axel, Salchow, Lutz, Rittberger, Toe Loop, Flip.Ezeket az ugrásokat szimpla (egy), dupla (kettő), tripla (három) és a legügyesebbek kvadra (négy) fordulattal ugorják.
Ugrások a műkorcsolyában
Lendített ugrások: Axel
Élugrások: Salchow, Ritteberger
Leszúrt ugrások: Lutz, Flip, Toe-loop
Forgások a műkorcsolyában
Állóforgás:
Ez a forgás korcsolyázók első forgása, amit megtanulnak. A test megfeszítve, kéz és láb keresztbe téve.
Ülőforgás:
Kezdése ugyanaz mint az állóforgásnál, de legelőszőr nem tesszük keresztbe a lábunkat, hanem leguggolunk egylábon és egy kisideig forgunk. A váltott ülő forgásnál a másik lábra is átváltunk.
Libelle:
Forgás "mérlegállásban".
Bilman piruett:
A korcsolyázó feje fölé emeli a lábát és két kezével megfogja. Ez már egy nehezebb forgás.
Hátrahajlós forgás:
A korcsolyázó az egyik lábát hátra emeli, testével hátrahajol és így forog.
Páros korcsolyázás
A páros korcsolyában az említett ugrások, lépéssorok és forgások mellett fontos elem az emelés, illetve ún. dobott ugrások és kitartott, valamint pörgetett emelések.
Női korcsolyázás
A nők a fent említett ugrásokból duplákat és triplákat teljesítenek. A nők kűrje 4 percig tart, tartalmaznia kell kombinációkat, külön ugrásokat, forgásokat, egyéb elemeket és lépéssort.
Férfi korcsolyázás
A férfiak általában könnyebben tudnak tripla és négyfordulatos ugrásokat teljesíteni, a kűrjük 4 perc 30 másodpercig tart.
korcsolya oktatás jégiskola jégpálya görkorcsolya korcsolyaoktatás sport edzés
Korcsolyázás története
Az első korcsolya használata a régmúltba, a régészek szerint egészen a korai kőkorszakra nyúlik vissza. Valószínűleg a jeges területeken a gyorsabb és biztonságosabb mozgás igénye miatt született meg ez a találmány. A korcsolyáról szóló első adatok az északi országokból származnak, később elterjedt az egész világon. A korcsolyát, mint szórakozás először Hollandiában használták.
A mai korcsolyának az őse alakját és anyagát tekintve is teljesen más volt. Kezdetben rénszarvas vagy ló csontból készült, amit eleinte nem rögzítettek a lábukhoz, hanem a talpuk a csont redős érdességén tapadt meg, később a csontot átfúrták és bőrszíjakkal a lábukhoz kötözték. A középkorig csak az egyik lábukon használtak korcsolyát, a másikkal lökték magukat. Az 1300-as években megjelent a fából készült korcsolya, melynek foglalatába vasdarabot is tettek.
Írásos emlékek bizonyítják, hogy már ekkor rendeztek versenyeket, két csoportra osztva a jeges tavon hajlított botokkal hajtották a labdát. Valószínűleg ez lehetett a jégkorong elődje.
A XIX. században jelent meg az első fémből kovácsolt korcsolya, majd az acélkorcsolyák ipari gyártása is megkezdődött.
Napjainkban sokféle korcsolya típus kapható az üzletekben. A műkorcsolyázók jó minőségű acélból spiccen rovátkolt korcsolyát használnak. A jégkorongozók számára, rövidebb, ívesebb kerek spiccű acél-éles korcsolyákat gyártanak. A gyorskorcsolyázók korcsolyája alacsonyabb szárú és hosszabb egyenes éle van, ami elősegíti, hogy sokkal gyorsabban nagyobb távot tudjanak megtenni.
korcsolya oktatás jégiskola jégpálya görkorcsolya korcsolyaoktatás sport edzés
Magyar versenyzőink
A műkorcsolyázásban a egyik legsikeresebb téli sportágat tisztelhetjük.
Kromberger Lili 1908-1911 ig Világbajnok,
Méray Horváth Opika,1912-1914 ig Világbajnok
Méray-Horváth Zsófia, külföldön Opika von Méray Horváth név alatt ismert, (Arad, 1889. december 30. – Budapest, 1977. április 25.) magyar műkorcsolyázó, háromszoros világbajnok. Erdélyben, Aradon született. A Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) színeiben versenyzett. Kronberger Lily után a magyar női világbajnoki fölény második és sajnos utolsó láncszeme.
Rotter Emília, Szollás László duó 1932-ben és 1936-ban bronzérmes lett,1932, Lake Placid, 1936, Garmisch- Partenkirhen
(Budapest, 1926. február 21. - Ontario, Kanada, 2009. augusztus 10.)
(Budapest, 1926. február 21. - Ontario, Kanada, 2009. augusztus 10.) olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, mérnök, edző. 1940-től 1949-ig a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet) versenyzője volt. 1944-től 1949-ig szerepelt a magyar válogatottban. A sportág kiemelkedő magyar képviselője, nagy világversenyen, illetve Európa-bajnokságon összesen tizenhárom érmet nyert. Egyéniben és klubtársával, Kékessy Andreával párosban is ért el eredményeket. Az 1948. évi olimpián párosban ők nyerték Magyarország első téli olimpiai ezüst érmét St. Moritzban (1948),
Terták Elemér dr.
(Budapest, 1918. november 2. – Budapest, 1999. július 8.) műkorcsolyázó, sportvezető. 1926-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet műkorcsolyázója volt. Egyéni műkorcsolyázásban ért el jelentős eredményeket. 1934-től szerepelt a magyar válogatottban.
Marianna és László szerzett két bronzot a majd a St. Moritz ot(1948), következő két olimpián 1952-ben Oslónan és 1956-ban Cortina D'Amezzoban
Nagy László ( 1927) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, orvos, edző.
Nagy Marianna, Bagdi Lajosné (Szombathely, 1929. január 13.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.
1943-tól a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet), 1949-től a MÉMOSZ SE (Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége Sport Egyesület), 1951-től a Budapesti Építők, 1953-tól a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC műkorcsolyázói voltak.
1947 és 1958 között szerepeltek a magyar válogatottban.
Czakó Krisztina
Czakó Krisztina (1978-) hétszeres magyar bajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes műkorcsolyázónő.
Czakó Krisztina 11 hónaposan kezdett korcsolyázni, és 5 évesen vett részt versenyen először. 1997-ben Párizsban ezüst érmes lett az Európa-bajnokságon , illetve eddig az egyetlen magyar műkorcsolyázónő, aki megnyerte a Skate Canada Grand Prix-t, olyan versenyzéssel, melynek során a kilenc ugrásából hat tripla volt. Jellemző korcsolyázótudására, hogy rendkívül technikás versenyző; ő volt az első magyar műkorcsolyázónő aki tripla-tripla kombinációt mutatott be versenyen (tripla toloop-tripla toloop). Czakó Krisztina legnagyobb sikerét az Addams Family című film zenéjére komponált kűrjével aratta.
Sebestyén Julia
Sebestyén Júlia (1981 –) magyar műkorcsolyázó, 2004 Európa Bajnoka (Budapest). Ő az első magyar nő, aki megnyerte ezt a címet. Kilencszeres felnőtt magyar bajnok.
Forrás: wikipedia.org